Bármelyik francia piacon árulnak friss fűszernövényt, valamint szárítottat és fűszerkeveréket is. A városokban pedig sok fűszerüzletet találni- Noha a francia étel nem a fűszerességéről híres, a francia nők sem nélkülözhetik a fűszereket. Ha művészi érzékkel állítjuk csatasorba őket, segítenek "bacsapni" önmagunkat: varázslatos ízvilágot adnak azoknak az ételeknek, amelyek hagyományosan a zsírtól válnak ízletessé. Ne feledd, hogy a fűszernövényekhez képest a fűszerek íze sokkal áthatóbb, erőteljesebb. Törekedjünk a kalandos fűszerezésre, de csak apránként, fokozatosan. Egy kis kurkuma sokat számít, de vigyázz: bármikor hozzáadhatod, de el nem veheted.

A leggyakoribb fűszernövények Franciaországban a petrezselyem, az édes bazsalikom, a tárkony, a kakukkfű, a citromos kakukkfű, a turbolya, a majoránna, az oregánó, a rozmaring - levesekhez, húshoz, baromfihoz,halhoz, zöldségekhez, salátákba - valamint a zsálya, melyet általában nem halakhoz salátákhoz, hanem húshoz és gombához használnak. A fűszernövényeket az utolsó pillanatban vágjuk apróra, a legjobb ízhatás kedvéért. A fűszerek közül népszerű a paprika, a cayenne bors, és egyre inkább a curry és a gyömbér, különösen baromfihoz, húsokhoz és zöldségekhez. A fahéjat és a szerecsendiót általában desszertekhez használjuk, de megpróbálhatsz egy csipetnyi fahéjat szórni a bárányra, akár pörköltnek, akár pirítva készíted, vagy adj egy kis szerecsendiót a tejszínes csirkéhez, illetve olyan zöldségekhez, mint a répa, zöldbab, sütőtök, vagy spenót. (A váratlanság lehet a legnagyobb élvezet forrása: az elzászi Jean-Georges Vongerichten jókora kavarodást okozott New Yorkban, amikor a fagylaltot őrölt borssal ízesítette.)

A mustár a legsokoldalúbb ízesítő (a legjobbakat vedd; mi, franciák a dijonit, a pommeryit és a meau-it kedveljük, mindből sokféle van). Kiváló ízt ad bármilyen tejszínes levesnek, vagy krémlevesnek, hamburgernek (isteni alternatívája a ketchupnak), sajtos és tojásos ételeknek, szendvicseknek (pédául majonéz helyett), salátaönteteknek, halszósznak és bármilyen ragunak. A friss fűszernövények, például a bazsalikom, menta, rozmaring a nyári főzéshez ideálisak, míg ősszel és télen a szárított fűszernövények adnak kitűnő ízt mindennek a báránytól a gyümölcskompótig. A fűszerek segítik a nehezebb ételek emésztését és erősítik az immunrendszert, amelyet a tél amúgy is próbára tesz. Ezért aztán fűszerezzünk nagyvonalúbban a téli hónapokban. Mind a fűszernövények, mind a fűszerek segítenek a só visszaszorításában - a só pedig tudvalavőleg a folyadék-visszatartásban segít, ilyenformán az átmeneti hízásban is. (És fogyókúra közben még az átmeneti kilók is lehangolóan hatnak ránk!)

A fűszerek minősége kiemelkedően fontos. Ezért használnak a franciák a sóhoz is, borshoz is őrlőt, s csak az utolsó pillanatban szórják az ételbe a teljesebb ízhatás kedvéért. A tengeri só - amely sokkal intenzívebb, mint a jódozott só - egy másik világ! És tudtad vajon, hogy legalább tízféle bors létezik? Manapság minden nehézség nélkül saját fűszernövénykerted lehet; ügyes vállalkozók már az "instant"kertet is föltalálták - csak vizet adsz hozzá és néhány hét alatt asztallapnyi kerdted van. Miközben csinálod, megtanulod.

Próbálj ki többféle fűszerezést, és hamarosan rájössz, melyik van igazán kedvedre. Ezekből mindig legyen otthon, de azért maradj nyitott más, új ízkombinációkra is. Néhány alapvető ételt drámaian megváltoztat a másféle fűszerezés. De ne feledd, hogy a kevesebb ebben is több. És ha megtanulod a figyelmes fűszerezést, meglátod, sokkal inkább érzékeled majd az étel alkotóelemeinek egymásra hatását. És minél többféle ízre "képezed ki" magad, annál teljesebb lesz az élvezet. És: aki tud ízlelni, előbb lakik jól. Fönntartani az érdeklődést az iránt, hogy mit egyel: ez az út ahhoz, hogy kevesebbet egyél és fogyj.